Tavaly már volt a
medvehagymalevél, idén pedig elkészült a klasszisokkal finomabb medvehagymabimbó tempura. A szezonja még rövidebb, szedni sokkal macerásabb és időigényesebb, de nagyon megéri, az utóbbi idők legjobb újdonsága. Nagyszerű magában is, de érdemes apróra vágott turbolyalevéllel, reszelt citromhéjjal ízesített majonézzel, vagy fegyelmezettebb módon, ugyanezekkel és egy kis sóval ízesített joghurttal próbálkozni azoknak, akik szeretik valamibe mártogatni az ilyesmit. A recept egy az egyben azonos a medvehagymalevélnél leírttal.
Sophie Grigson receptje alapján készítettem az előételt. A japán bundázási mód lényege, hogy a jéghideg tésztába forgatott leveleket nagyon forró olajban kell megsütni, így lesz finom ropogós. Az olaj akkor jó, ha a medvehagymabimbó kb. 1 perc alatt készül el, ha gyorsabban, ha lassabban, a tészta nem lesz eléggé ropogós. Csak frissen készülhet, közvetlenül tálalás előtt kell kisütni. A medvehagymabimbót érdemes szárával szedni, így könnyen lehet a tésztába mártani.
Hozzávalók:
egy csokor medvehagymalevél-bimbó
bő olaj a sütéshez
a tésztához:
15-17 dkg liszt
1 tojássárgája
2,2 dl jéghideg víz (néhány órával előbb készítsük be a hűtőbe)
4 jégkocka
Odatesszük az olajat forrósodni.
A tésztához gyors mozdulatokkal egy villával (profik evőpálcával) összekeverjük a lisztet a tojássárgával és a víz egyharmadával. Fokozatosan hozzákeverjük a maradék vizet. Dolgozzunk gyorsan, nem kell simára keverni, az a jó, ha csomós marad (kezdő háziasszonyok álma!). Beledobjuk a jégkockákat.
Ha az olaj felforrósodott, a hagymabimbókat belemártjuk a tésztába, és egy perc alatt kisütjük. Dolgozzunk adagonként, egyszerre 8-10 bimbóval. Vigyázzunk, fröcskölhet! Szalvétával bélelt tálra szedjük, azonnal tálaljuk.
