2011. július 20., szerda

Sárgabarackos, málnás sütemény


A sülő málna és sárgabarack édes illata annyira finom, hogy legszívesebben már félúton kikapná az ember a sütőből ezt a sütit. Pedig a teljes kihűlést is érdemes megvárni, hogy ne legyen túlságosan morzsálódós. Könnyen és gyorsan összeállítható, és sok munka nincs vele, a sütési idő viszont viszonylag hosszú, így nem sorolható az igazán gyors desszertek közé. Általában szeretek csökkenteni a receptekben előírt cukormennyiségen, most azonban hittem Nigelnek, nem változtattam, és tényleg nem lett túl édes az eredmény. Pár szem friss gyümölcs tálaláskor nem csak jól mutat a tányéron, de nagyon finom is a sütivel.

Hozzávalók (egy 20 cm-es formához):

17 dkg puha vaj
17 dkg kristálycukor
2 tojás
17 dkg liszt
1 tk sütőpor
10 dkg darált mandula
2-4 ek tej
20 dkg málna
20 dkg sárgabarack

vaj a forma kenéséhez


Kivajazunk egy 20 cm átmérőjű kerek levehető oldalú vagy szilikon tortaformát.
A vajat habosra keverjük a cukorral. A tojást kissé felverjük, és több részletben a vajas cukorhoz keverjük. Összekeverjük a lisztet, a sütőport és darált mandulát, és 2-3 adagban a tojásos keverékhez adjuk. Belekeverjük a tejet, hogy egynemű, sűrű masszát kapjunk (ha a tojás túl kicsi, lehet, hogy több tejre lesz szükség).
A sárgabarackot kimagozzuk, felkockázzuk és a masszába keverjük. Végül a málnát is beleforgatjuk. Mivel sűrű a massza, a szemek nem fognak egyben maradni, de azért amennyire lehet, óvatosan keverjük.
180 fokra előmelegített sütőben egy és negyed - egy és fél órán át, tűpróbáig sütjük. Ha a teteje túlzottan pirulna, alufóliával letakarjuk. A kész süteményt 10 percig a formában pihentetjük, majd rácsra borítva teljesen hűlni hagyjuk.

recept: Nigel Slater Tender (vol.2.)

2011. július 18., hétfő

Sáfrányos tagliatelle fűszeres vajjal

Új kedvenc recept az egyik új kedvenc könyvemből, Ottolenghitől. Közel-keleti hangulatú, nyárias étel, és a saját gyúrású tészta ellenére is hamar elkészül. Bár lehetőséget ad a  boltira, (jó minőségű tagliatelle főzővizébe tegyünk csipetnyi sáfrányt), mégis érdemesebb házilag készíteni, megéri a végeredmény. Ottolengi a tésztagép legutolsó fokáig nyújtott a tésztát, én nem mertem, az utolsó előttinél megálltam, így is elég vékony lett.

Hozzávalók (4 személyre):

2 teáskanál sáfrány
4 evőkanál forrásban lévő víz
4 tojás
44 dkg liszt plusz a nyújtáshoz
1 tk őrölt kurkuma
8 dkg fenyőmag*
4 evőkanál apróra vágott menta
4 evőkanál apróra vágott petrezselyem

a fűszeres vajhoz:

20 dkg vaj
4 evőkanál olívaolaj
8 salotta (vagy pici idei lilahagyma), apróra vágva
1 tk őrölt gyömbér
1 tk piros paprika
1 tk őrölt koriander
1 tk cayenne bors (ha nincs, őrölt chili)
1/2 tk chilipehely
1/2 tk őrölt kurkuma
1 tk só
frissen őrölt feketebors

A sáfrányt a forró vízzel 10 percig állni hagyjuk. Hozzáadjuk a tojást, az olajat, és kissé felverjük. Kimérjük a lisztet, összekeverjük a kurkumával, hozzáadjuk a tojásos keveréket, és jól összegyúrjuk (ha szükséges, kevés lisztet vagy olajat adunk még hozzá). Gombóccá gyúrjuk, folpackba csomagoljuk és fél órára a hűtőbe tesszük (a nyers tészta egy napig is eláll).
A tésztagombócot ketté vesszük, kissé kinyújtjuk, és fokozatosan átengedjük a tésztagépen, utoljára az utolsó előtti, vagy az utolsó fokozatot használva. Késsel 2 cm széles, hosszú csíkokat vágunk belőle, a csíkokat szék támlájára téve 10 percig száradni hagyjuk. Kinyújtjuk a második tésztagombócot is, és csíkokra vágjuk, pihentetjük.
Elkészítjük a fűszeres vajat. A vajat és az olajat felforrósítjuk, és kis lángon 10 percig pirítjuk a hagymát. Hozzáadjuk a fűszereket, sózzuk, borsozzuk. Levesszük a tűzről és melegen tartjuk.
A tagliatellét forrásban lévő sós vízben 2-3 perc alatt készre főzzük. Leszűrjük, visszatesszük a lábosba, elkeverjük a vajjal. Tálalskor meghintjük a fenyőmaggal, a mentával és a petrezselyemmel.

*a fenyőmag helyett mandulát használtam, aki hozzám hasonlóan tart a fenyőmag szájízkeserítő hatásától, bátran cserélje le

2011. július 11., hétfő

Sajtos-mángoldos lepény

Mángold helyett spenóttal is készülhet, de akkor le kell mondanunk a jó húsos levélnyelekről, melyektől nem csak finomabb, de jobb állagú is ez az omlós tészta alapú lepény. Szerencsére a mángold kezd újra divatba jönni, egyre többször találkozhatunk vele a piacokon (Bálint gazdánál részletesen olvashatunk termesztéséről, felhasználásáról). Forrón, langyosan és hidegen is finom, egy salátával könnyű ebédnek is megteszi, vagy nyári büféasztal része lehet.

Hozzávalók (egy 30 cm átmérőjű formához):

a tésztához:

25 dkg liszt
10 dkg hideg vaj, kockára vágva
4 dkg reszelt sajt (nálam most emmentáli*)
1 tk friss kakukkfű levélke
1 tojás, felverve
frissen őrölt feketebors
(egy-két ek tej, szükség szerint)

a vaj a forma kikenéséhez

a töltelékhez:

30 dkg mángold
4 újhagyma
2 tojás
3 dl tejszín
5 dkg reszelt sajt (nálam most emmentáli*)
4 dkg Grana Padono (vagy parmezán)
frissen őrölt bors

A vajat összemorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a reszelt sajtot, a tojást, a kakukkfüvet, kevés borsot és sót (ügyeljünk a sajt sósságára). Összegyúrjuk, ha túl száraz és nem áll össze, egy-két evőkanál tejet adhatunk hozzá. Lisztezett deszkán kinyújtjuk. A formát kivajazzuk. A tésztát a formába simítjuk, és minimum 30 percre a hűtőbe tesszük.
Amíg a tészta hűl egy nagy lábosban vizet teszünk fel forrni. Ha felforrt, beletesszük a mángoldot, és 1-2 percig főzzük, míg a levelek összeesnek, leszűrjük, és hagyjuk lecsöpögni. A hagymát felkarikázzuk. A tojásokat felverjük, és összekeverjük a tejszínnel. Ha kihűlt,a mángoldból kinyomkodjuk a maradék nedvességet, és összevágjuk.
Tésztát sütőpapírral kibéleljük, nehezéket öntünk bele, és 200 fokra előmelegített sütőben 15 percig sütjük. Eltávolítjuk a nehezéket és a sütőpapírt, és még 5 percig sütjük.
Elrendezzük a mángoldot a tésztán, sózzuk, borsozzuk, megszórjuk a reszelt sajttal, ráönjük a tojásos keveréket, és a forró sütőben 25 perc alatt megsütjük.

* az eredeti receptben cheddar


2011. július 10., vasárnap

Hideg sült paradicsomleves

Kellemesen hűsítő leves a forró kánikulai napokra. Lehűtés után azonnal fogyasztható, de a legjobb előző nap elkészíteni, hogy az ízek összeérjenek. Kár, hogy a sütőt be kell kapcsolni az elkészítéséhez, a nyári konyhával rendelkezők most kifejezetten előnyben vannak.

Hozzávalók (4-5 személyre):

1 kg húsos paradicsom
1 nagy kalifornia, vagy 2 kápiapaprika
2 gerezd fokhagyma
3 ek olívaolaj
1 liter zöldségalaplé
1 kis csokor bazsalikom
frissen őrölt feketebors

A paradicsomot feldaraboljuk, a paprikát kimagozzuk és darabokra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk, 2-3 darabra vágjuk. A zöldségeket elrendezzük egy tepsiben, meglocsoljuk az olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk. 200 fokra (légkeverésen ) előmelegített sütőben kb. 45 percig sütjük, míg a paradicsom héja itt-ott barnulni kezd.
A megsült zöldségeket áttesszük egy lábosba, felöntjük a zöldségalaplével, a bazsalikomot összetépkedjük, és azt is hozzáadjuk. Egyet forralunk rajta, ha szükséges, sózzuk, borsozzuk, majd levesszük a lángról, kihűtjük . A paradicsom és paprika kb. egynegyedét kivesszük a lábosból, falatnyi darabokra vágjuk, és egy kis tálkában a hűtőbe tesszük, ez lesz a levesbetét. A többit összeturmixoljuk és tálalásig a hűtőszekrényben tároljuk.

2011. június 17., péntek

Sweet Patricia

A levendulaszörp remek frissítő önmagában, de az élvezeteket fokozni is lehet, íme egy recept a korábban már ajánlott Tamás pince honlapjáról, Rocskár László ajánlásával, a levendulás koktél. Nyári kerti partik, grillezős délutánok választékbővítő kísérője lehet. A 2010-es Bujdosó rosecco és frisseccóval is próbáltuk, mindkettővel finom, a rozéval talán egy picit jobb.

Hozzávalók (egy személyre):

1 cl levendula szörp
1 dl prosecco (nálunk Bujdosó rosecco vagy frissecco)
1 db jégkocka

Csak óvatosan, ne keverjük ki az összes buborékot.

2011. június 14., kedd

Fenik a fogukat

a luxemburgerlimre.

2011. június 12., vasárnap

Levendula - zöldcitrom szörp

Levendulaszörpöm sajnos nem lett olyan szép rózsaszín, mint a Tamás pincéé, ahol nem csak szörp, de levendulazselé és egyéb finomságok is kaphatók, de ízre nagyon kellemes, legalábbis azok számára, akik el tudnak vonatkoztatni a molyirtótól. Nálam a lecsipkedett virág és a levelek is a szörpbe kerültek, de van, aki csak virággal készíti. Kb. 8 dl szörp lesz ennyi hozzávalóból.

Hozzávalók:

50 dkg cukor
0,5 liter víz
egy csokor levendula
3 zöldcitrom

A cukrot és a vizet egy lábosba tesszük, és addig forrósítjuk, míg a cukor teljesen elolvad. Levesszük a lángról. Beleszórjuk a levendulavirágot és a leveleket, belecsavarjuk a 3 zöldcitrom levét, letakarjuk, és egy napig állni hagyjuk. Másnap leszűrjük, és üvegbe tesszük, hűtőben tároljuk, sokáig eláll.
Ha nagyobb adagot szeretnénk készíteni, leszűrés után újra felmelegítjük és néhány percig forraljuk, sterilizált üvegekbe töltjük, azonnal lezárjuk és 24 órára szárazdunsztba tesszük. Így nem szükséges hűtőben tárolni.


2011. május 29., vasárnap

Citromfagylalt

Hagyományos fagylaltok készítésénél forró nyarakon rövid idő alatt túlságosan sok tojásfehérje halmozódik fel. Bár jobbnál jobb fehérje felhasználó receptek között lehet válogatni (én itt szoktam), de előbb-utóbb ezeket is megunja az ember. Ezért akadt meg a szemem ezen a recepten, amihez egész tojás szükséges. Az eredmény megfelelően lágy, krémes, nem tolakodóan citromos fagylalt lett. A vad citromízek kedvelői maradjanak a sorbet-nál.

Hozzávalók:

1 evőkanál frissen reszelt citromhéj (lehetőleg kezeletlen)
1,2 dl friss citromlé
2.5 dl kristálycukor
3 tojás, enyhén felverve
6 dl tejszín

A hozzávalókat egy vastagfenekű lábosba tesszük és közepes lángon folyamatosan kevergetve (legjobb egy habverővel, és nem szabad otthagyni!) addig melegítjük, míg gyöngyözni kezd. Lehúzzuk a lángról, hűlni hagyjuk, majd a hűtőbe téve teljesen kihűtjük. Fagylaltgépbe öntjük és elkészítjük a gyártó utasítása szerint. Jól záródó dobozba tesszük, és felhasználásig a mélyhűtőben tartjuk. Tálalás előtt 10 perccel vegyük ki a fagyasztóból.

(Recept: Epicurious, minimális változtatással)

2011. május 5., csütörtök

Rebarbarás céklasaláta

Rebarbarából leginkább a rebarbarás lepényre és a rebarbarakompótra (ebből hamarosan jön egy narancsos változat) van nálunk igény, de időnként szerencsére adódik alkalom új receptek kipróbálásra. A legjobb lenne különféle színű céklafajtákból készíteni a színhatás végett, ahogy az eredeti recept ajánlja, de én itthon még csak a hagyományos színűvel talákoztam. Az öntete nagyon kellemes, érdemes lesz másféle salátában is kipróbálni.

Hozzávalók (4 személyre):

80 dkg cékla
30 dkg rebarbara
3 dkg cukor
2 tk fehérborecet (vagy sherryecet)
3/4 ek gránátalmaszirup
2 ek juharszirup
2 ek olívaolaj
1/2 tk őrölt szegfűbors
1 kicsi lilahagyma
egy csokor petrezselyem
10 dkg kéksajt (pl. Gorgonzola, nálam most Stilton)
frissen őrölt bors.

A céklát alufóliába csomagoljuk és 200 fokra előmelegített sütőben megsütjük (sütési idő a cékla nagyságától függ, 40-70 perc). Ha kész, meghámozzuk és felkockázzuk.
A rebarbarát összekeverjük a cukorral, és 10-12 perc alatt megsütjük.
Egy tálban összekeverjük az ecetet, a gránátalmaszirupot, a juharszirupot, olívaolajat, a szegfűszeget, sót és borsot. A hagymát felkarikázzuk és az öntethez keverjük, néhány percig állni hagyjuk, hogy megpuhuljon. Összekeverjük a felkockázott céklával és a petrezselyemmel. Közvetlenül tálalás előtt óvatosan beleforgatjuk a rebarbarát a levével együtt és megszórjuk az összemorzsolt sajttal.

Recept: Ottolenghi

2011. április 14., csütörtök

Medvehagymabimbó buggyantott tojással


A medvehagymabimbó finom nyersen vegyes salátába, bundában megsütve, és vajon megpárolva is.A medvehagymabimbó szára is finom, ha nem bánjuk, hogy kicsit rostos, nyugodtan hagyjunk tetszés szerinti hosszúságút a bimbón, de le is csippenthetjük róla.
Egy vastagtalpú edényben kevés vajon pároljuk meg a medvehagymabimbót két-három perc alatt. Készítsünk fejenként egy buggyantott tojást, és egy szelet pirítóst. Tegyük a tányérra a medvehagymát, helyezzük rá a tojást, sózzuk és szórjuk meg frissen őrölt hosszú borssal. A pirítóssal együtt tálaljuk. Mutatós előétel, és rövid szezonja miatt megunni sem lehet.

2011. április 12., kedd

Medvehagymabimbó tempura


Tavaly már volt a medvehagymalevél, idén pedig elkészült a klasszisokkal finomabb medvehagymabimbó tempura. A szezonja még rövidebb, szedni sokkal macerásabb és időigényesebb, de nagyon megéri, az utóbbi idők legjobb újdonsága. Nagyszerű magában is, de érdemes apróra vágott turbolyalevéllel, reszelt citromhéjjal ízesített majonézzel, vagy fegyelmezettebb módon, ugyanezekkel és egy kis sóval ízesített joghurttal próbálkozni azoknak, akik szeretik valamibe mártogatni az ilyesmit. A recept egy az egyben azonos a medvehagymalevélnél leírttal.
Sophie Grigson receptje alapján készítettem az előételt. A japán bundázási mód lényege, hogy a jéghideg tésztába forgatott leveleket nagyon forró olajban kell megsütni, így lesz finom ropogós. Az olaj akkor jó, ha a medvehagymabimbó kb. 1 perc alatt készül el, ha gyorsabban, ha lassabban, a tészta nem lesz eléggé ropogós. Csak frissen készülhet, közvetlenül tálalás előtt kell kisütni. A medvehagymabimbót érdemes szárával szedni, így könnyen lehet a tésztába mártani.

Hozzávalók:

egy csokor medvehagymalevél-bimbó
bő olaj a sütéshez

a tésztához:

15-17 dkg liszt
1 tojássárgája
2,2 dl jéghideg víz (néhány órával előbb készítsük be a hűtőbe)
4 jégkocka

Odatesszük az olajat forrósodni.
A tésztához gyors mozdulatokkal egy villával (profik evőpálcával) összekeverjük a lisztet a tojássárgával és a víz egyharmadával. Fokozatosan hozzákeverjük a maradék vizet. Dolgozzunk gyorsan, nem kell simára keverni, az a jó, ha csomós marad (kezdő háziasszonyok álma!). Beledobjuk a jégkockákat.
Ha az olaj felforrósodott, a hagymabimbókat belemártjuk a tésztába, és egy perc alatt kisütjük. Dolgozzunk adagonként, egyszerre 8-10 bimbóval. Vigyázzunk, fröcskölhet! Szalvétával bélelt tálra szedjük, azonnal tálaljuk. 
 

2011. április 10., vasárnap

2011. március 30., szerda

Mogyorópralinés trüffeltorta - Segítsüti 2011. tavasz

                                    

Itt a március, itt a tavaszi Segítsüti akció! Negyedszer kerül sor az internetes sütemény-árverésre, hogy az összegyűlt bevételből egy jó célt támogassunk. 27 süteményre licitálhatsz, és ha mégsem nyersz, a következő napokban egyéb módokon is segíthetsz abban, hogy minél több fejlesztő játék, felszerelés kerüljön támogatottunk, a Down Egyesület fejlesztőházába. Gyere és segíts egy süti árával! Részletek és árverés a Segítsüti honlapon. A licit április 2-án 23 óra 59 perckor zárul.



Nagyon csokis, nagyon tömény, kicsit édes, ropog benne a mogyorópraliné, kifejezetten csokoládérajongóknak ajánlom. Egyszerre egy vékony szelet a fogyasztható adag, így sok embernek elegendő, vagy 1-2 személynek hosszabb ideig biztosítja napi édességszükségletét, a hűtőben egy hétig is eláll. Csak nagyon jó minőségű csokoládéból érdemes hozzákezdeni, és megkönnyíti a munkát, ha a belső héjától is megfosztott mogyorót tudunk venni, piacokon a magosoknál általában szokott lenni. A tésztaalaphoz összekevert massza kb. kétharmadára van szükség a tortához, a maradékot érdemes vékony lapban külön megsütni, és valami máshoz felhasználni.

Hozzávalók (egy 20 cm átmérőjű formához):

a tésztaalaphoz:

11 dkg liszt
1 tk sütőpor
11 dkg puha vaj
2 tojás
5 dkg darált mogyoró
2 ek kakaópor

a trüffelhez:

10 dkg mogyoróbél*
8 dkg kristálycukor
40 dkg jó minőségű étcsokoládé (ebben Valhrona Araguani 72%)
2 dl tejszín
8 dkg vaj
1-2 ek konyak vagy rum (elhagyható)

a díszítéshez:

3 ek kristálycukor

A tésztaalaphoz átszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk és jól elkeverjük a sütőport. Beletesszük a többi hozzávalót és elektromos kézi habverővel 1-2 perc alatt simára keverjük. Egy 20 cm-es kapcsos tortaformát sütőpapírral kibélelünk, és a massza kb. kétharmadát elsimítjuk az alján. 170 fokra előmelegített (légkeverésen 160 fok) sütőben 20-25 perc alatt megsütjük. Néhány percig pihenni hagyjuk a formában, majd rácsra borítva hűlni hagyjuk.
A pralinéhoz száraz serpenyőben folyamatosan rázogatva kissé megpirítjuk a mogyorót, félretesszük.
Egy vastagaljú serpenyő alján egyenletesen szétterítjük a cukrot, közepes lángon megolvasztjuk, és hagyjuk világosbarnára pirulni. Hozzáadjuk a mogyorót, beleforgatjuk, egy fél percig benne hagyjuk, majd sütőpapírra borítjuk és hagyjuk teljesen kihűlni.
A csokoládét - ha táblás darabokra törve - egy tálkába tesszük, és gőz fölött megolvasztjuk. Vigyázzunk, hogy a tálka alja ne érjen a vízbe. Ha a csokoládé megolvadt belekeverünk 2 evőkanál forró vizet és félretesszük.
A mogyorós pralinét leválasztjuk a sütőpapírról, egy erős nejlonzacskóba tesszük, és egy sodrófával összetörjük.
A tejszínt puha habbá verjük. A vajat krémesre keverjük, a megolvadt csokoládéhoz adjuk és addig kevergetjük, míg elolvad. Az összetört pralinét, a tejszínhabot és a konyakot is a csokoládéhoz keverjük.
Összeállítjuk a tortát. Visszatesszük a tortalapot a kapcsos tortaforma aljára. A forma oldalát folpackkal bevonjuk, és úgy csatoljuk vissza az aljára, hogy később könnyen ki tudjuk venni a tortát a formából. A csokoládés masszát belesimítjuk a formába, a formát egyszer-kétszer óvatosan a pulthoz ütögetjük, hogy ne maradjon benne légbuborék. Szobahőmérsékleten hagyjuk teljesen kihűlni, majd egy éjszakára a hűtőszekrénybe tesszük.
A díszítéshez a 3 evőkanál cukrot egyenletesen egy vastagaljú serpenyő aljára szórjuk és közepes lángon megolvasztjuk. Amikor szép világosbarna színt kap egy kanál segítségével különböző mintákat, csíkokat húzunk belőle egy sütőpapírra. Gyorsan kell dolgozni, mert nagyon hamar megszilárdul. Megvárjuk, míg a karamell megszilárdul, leválasztjuk a sütőpapírról és feldíszítjük vele a tortát. A legjobb közvetlen tálalás előtt díszíteni, mert a karamell hajlamos idővel megpuhulni.
Kevés tejszínhab és friss vagy félig felolvasztott fagyasztott málna illik hozzá.

* Ha nem kapunk hántolt mogyorót, egy serpenyőben rázogatva pirítsuk meg a belső héjában, majd egy konyharuha segítségével dörzsöljük le róla. Ilyenkor is recept szerint kell haladni, azaz újra megpirítani.

(Recept: Delia Smith piskótarecepjte és Nigel Slater trüffeltortája minimális változtatásokkal kombinálva.)

2011. március 28., hétfő

Narancsos omlós keksz


Teához, fagylalthoz, vagy csak úgy magában. Ebben narancs- és citromhéj van, de lehet bele csak citromhéjat tenni, vagy ahogy az alaprecept ajánlja, a citrushéj helyett tisztán köménymagot. Nekem az erősen túlzás lenne, de ki tudja, hátha vannak itt köménymag rajongók. A tésztával dolgozzunk gyorsan, ne gyúrjuk túl soká, mert nem tesz jót az állagának.  A tésztamennyiség kb. 40 kekszhez elegendő, jól záródó dobozban tároljuk.

Hozzávalók:

25 dkg puha vaj
12 dkg kritálycukor + 2 ek a szóráshoz
25 dkg liszt
12 dkg étkezési keményítő
1 narancs és 1 citrom (lehetőleg kezeletlen) reszelt héja

A vajat és a cukrot kézi habverővel habosra keverjük, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót és határozott, gyors mozdulatokkal összegyúrjuk.  A masszát két részre osztjuk, és egy-egy, kb. 5 cm átmérőjű hengert formázunk belőle. Folpackba csomagolva 1 órára betesszük a hűtőszekrénybe.  A sütőt 160 fokra (légkeverésen) előmelegítjük. A hengereket fél cm vastag szeletekre vágjuk, a tésztakorongokat  sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük, kristálycukorral megszórjuk, gyengéden kicsit rányomkodjuk.  Kb. 20 perc alatt megsütjük, vigyázzunk, hogy éppen csak egy kis színt kapjon.

2011. március 26., szombat

Csokoládés cornflakes



Alig recept, inkább egy ötlet Nigel Slater régi könyvéből, a Real Foodból. Egy nem annyira kedvelt cornflakes maradékának felhasználására gondoltam alkalmazni, de a gyerekek persze így sem ették eléggé, most az étcsoki miatt. Felnőtteknek azért jól jöhet, jól záródó dobozban napokig eláll, lehet rájárni. Hamar elkészül, csak a megdermedés miatt kell kicsit előrébb tervezni, időhiányos napokon bonyolultabb házi sütik helyett. Az eredeti receptben kétszeres mennyiségű golden syrup szerepel, szerintem úgy túl édes lenne, még az itt feltüntetett mennyiségből is nyugodtan vissza lehet venni, ha valaki nem annyira édesszájú.

Hozzávalók (14 darabhoz):

5 dkg vaj
2 ek goldenszirup
10 dkg jó minőségű étcsokoládé
8 dkg cornflakes 

A vajat, szirupot és a csokoládét egy kis tálkában gőz fölött megolvasztjuk. Ügyeljünk, hogy a tálka alja ne érjen a vízbe. Belekeverjük a cornflakes-t. A csokis masszát evőkanállal papírformákba adagoljuk, és a hűtőszekrénybe tesszük, míg teljesen kihűl és megdermed.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

2011. március 10., csütörtök

Tojáscurry

Rafi Fernandez The Cooking of Southern India c. könyve volt az első angol nyelvű szakácskönyvem, 1992-ben vásároltam Londonban. A vékony, alig száz oldalas könyvecske jó befektetésnek bizonyult, több receptet is megfőztem belőle (a csirkecurry itt a blogon is szerepel) az évek során. A szerző, Rafi Fernandez Indiában született, és gyermekéveit is ott töltötte, majd Angliába került. Írt számos szakácskönyvet, és boltot is nyitott, ahol saját fűszerkeverékeit forgalmazza más indiai termékek mellett.
Rafi Fernandez a dél-indiai konyhát tartja a legínycsiklandóbbnak Indiában. A lényeg a fűszerezés, a szegényebbek két-három féle olcsóbb fűszert használnak, a jobb módúak 8-10, vagy még több félét kifinomult ételeikben. India a fűszerek hazájaként ismert, a déli országrészre különösen a kardamom, a fahéj, a sáfrány, a szegfűszeg, a bors, a szerecsendió, a gyömbér és a chili jellemző. A fűszerkeveréket (masalát) minden nap frissen őrlik. Ha egy lány férjhez megy, az egyik legfontosabb dolog, amit férje házába magával visz, a kőmozsár és a mozsártörő. A dél-indiai ételek általában nagyon erősek, de nyugodtan csökkenthetjük a chili mennyiségét.

 

Hozzávalók (4 személyre):

4 ek olaj
1 nagy hagyma
4 gerezd fokhagyma
egy 5 cm-es darab friss gyömbér
2 ek darált mandula
1 tk őrölt chili (vagy ízlés szerint)
1 tk őrölt kurkuma
1 tk őrölt koriander
kevés víz
2 nagy szárított chili (ha nem szeretnénk túl erőset, kimagozva)
40 dkg konzerv darabolt paradicsom
6 curry vagy 2 babérlevél
5 dkg kókuszkrém 2 dl forrásban lévő vízben feloldva
6 kemény tojás
a tálaláshoz zöld vagy piros paprika, vagy korianderzöld

A hagymát vékonyan felszeleteljük, a fokhagymát apróra vágjuk, a gyömbért egy kés nyelével kissé szétnyomjuk. Az olajat felforrósítjuk, a hagymát megpirítjuk. A fokhagymát, a darált mandulát, az őrölt chilit, kurkumát és koriandert, annyi vízzel összekeverjük, hogy sűrű pasztát kapjunk. A lángot kisebbre vesszük, és a hagymához adjuk a fűszerpasztát, a gyömbért és 2 egész chilit. Kis lángon sütjük, míg az olaj elválik a fűszerektől. Hozzáadjuk a paradicsomot, a curry- vagy babérlevelet, a kókusztejet és megsózzuk. Kis lángon 15 perc alatt sűrű mártássá főzzük. A tojásokat hosszában félbevágjuk és a mártásba tesszük, a sárgájával felfelé. A tojásokra kanalazunk a szószból és további 5 percig főzzük. Forrón, a szeletekre vágott paprikával, vagy a korianderzölddel meghintve, párolt rizzsel tálaljuk.





2011. március 5., szombat

Zöldfűszeres sült hal

Barramundiból készült, ami egy dél-kelet ázsiai, észak-ausztráliai sügérféle, és Magyarországon is kapható, ugyanis nálunk is tenyésztik. A fehér húsú, kellemes ízű, igen friss halacskák egyenesen Jászkisérről érkeztek jégágyon, és még ugyanaz nap este a sütőben végezték. Jó állagú, enyhe ízű hal, szálkamentesnek nem mondanám, de nincs zavaróan sok benne. Halsütés ügyben ismét Hugh Fearnely-Whittingstallhoz fordultam, a korábban elkészített receptje is nagyon bevált.

Hozzávalók (2-3 személyre):

2 db 35 dkg körüli fehér húsú hal* (pl. barramundi)
2 ek apróra vágott petrezselyem
1 tk apróra vágott rozmaring
1 tk apróra vágott kakukkfű
1 gerezd fokhagyma, apróra vágva
1/2 citrom reszelt héja
2 ek olívaolaj
frissen őrölt bors

A halat lepikkelyezzük, kibelezzük. Éles késsel késsel mindkét oldalán 2-3 bevágást ejtünk. A többi hozzávalót összekeverjük, és a halak mindkét oldalát bedörzsöljük a sűrű pasztával, a vágásokba és hal belsejébe is juttatunk belőle. A halat tűzálló tálba fektetjük, és 180 fokra (légkeverésen) előmelegített sütőben 15-16 percig sütjük. Párolt rizzsel tálaljuk.


*Hugh ajánlata dévérkeszeg, sügér, tengeri pér vagy morgóhal.


2011. február 28., hétfő

Mogyorós, csokoládés keksz

A legújabb csokoládés keksz kedvenc, Nigel Slater új könyvéből, a Tender 2. kötetéből. A könyv benne van nálam a top 5-ban, és azt hiszem, jó ideig ott is marad. Röviden bemutatva: több mint 300 recept a gyümölcsös kertből, 23 féle gyümölcs részletes leírásával, fajtáival, felhasználási lehetőségekkel. Nem csak desszertek, persze abból a legtöbb. Eper, rebarbara, ribizli, birsalma, hogy csak néhány kedvencet említsek, s mindez Nigel szerény, hétköznapi stílusában, ahogy olvasom, rögtön kedvet kapok, ide nekem egy falusi kertet terményekkel, el a városból. Nigel Slater talán a magyar közönség előtt is ismertebbé válik, a Paprika tévén délutánonként fut Könnyed vacsorák címmel műsora.

Hozzávalók (9-10 nagyméretű kekszhez):

20 dkg 70 %-os étcsokoládé
7,5 dkg puha vaj
20 dkg világosbarna nádcukor
2 tojás
5 dkg hántolt mogyoró
15 dkg liszt
1 tk sütőpor

A csokoládét gőz fölött megolvasztjuk. Egy tálban habverővel krémesre keverjük a cukrot a vajjal, egyesével hozzákeverjük a tojásokat, és habosra verjük. Belekeverjük az olvasztott csokoládét.
A mogyorót rázogatva szárazon megpirítjuk egy serpenyőben. A felét ledaráljuk, a másik felét apróra vágjuk. A mogyorót a liszttel és a sütőporral a csokoládés masszához keverjük.
A masszából púpozott evőkanálnyi adagokat teszünk egy sütőpapírral kibélelt tepsire (nem kell lelapogatni, ki fog terülni), és 180 fokra előmelegített sütőben 10 percig sütjük. A sütőből kivéve néhány percig állni hagyjuk, majd a tepsiről óvatosan leemelve rácsra tesszük, hogy teljesen kihűljön.
Jól záródó dobozban néhány napig eláll.

Nigel kevés vaníliakivonatot is tesz bele, úgy még finomabb lehet.

2011. február 19., szombat

Fahéjas, csillagánizsos marhafarok

Az utóbbi időben egyre több helyen és egyre többször lehet marhafarkat kapni. A marhafarok pedig jó: íze finom, fogyókúrásnak ugyan nem fogyókúrás, de kellően zsíros, viszont puhára fő és omlós, és különféle ízekkel, fűszerekkel remekül párosítható, kiadós. Ráadásul hosszú ideig elvan magában a tűzhelyen, túl sokat nem kell vele foglalkozni.
A másik blogon volt már marhafarok, akkor hagyományosabb kivitelezésben, ez pedig Hugh Fearnley-Whittingstall egzotikusabb receptje, de legalább ugyanolyan jó. Érdemes egy nappal korábban elkészíteni, összeérnek az ízek, és a zsírt is le tudjuk szedni a tetejéről újramelegítés előtt. 
A receptben opcionálisan szerepel egy kevés étcsokoládé is, ez tényleg meggondolandó, mert két teljesen különböző ételt kapunk aszerint, hogy teszünk-e bele, vagy sem. Nélküle frissebbek, élénken fűszeresebbek az ízek, a csokoládéval egyneműbb, komolyabb. Mindkét módon jó, de más.

Hozzávalók (6 személyre):

2 kg marhafarok
2 ek napraforgóolaj
3 hagyma
1 üveg vörösbor
2 rúd fahéj
3 csillagánizs
3 babérlevél
1/2 tk egész feketebors
1 narancs reszelt héja
kb. 7,5 dl borjúalaplé
2,5 dkg 70 %-os étcsokokoládé (elhagyható)
1 ek apróra vágott petrezselyem
só és frissen őrölt feketebors

A marhafarkat 4-5 cm-es darabokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk. Egy vastagtalpú lábosban felforrósítjuk az olajat és közepes lángon adagonként megpirítjuk benne a marhafarkat, félretesszük.
A hagymát felszeleteljük. A lángot kicsire vesszük és a lábosban 20 perc alatt egészen puhára pároljuk  a hagymát. Visszatesszük a marhafarkat a lábosba, hozzáöntjük a bort, és nagy lángon felforraljuk. Beletesszük a fahéjat, a csillagánizst, a babérlevelet, a szemes borsot, és annyi alaplevet, hogy ellepje a húst.
Kicsire vesszük a lángot, és félig letakarva, időnként megkeverve lassan főzzük kb. 3 órán át, míg a hús szinte leválik a csontról. Ha szükséges, adjunk hozzá még alaplevet.
Egy tál fölé szűrőt teszünk, és beleöntjük a lábos tartalmát. A levet egy finom szűrőn át tiszta lábosba szűrjük, közepes lángon kissé besűrítjük. Kidobjuk a csillagánizst, a fahéjat és a babérlevelet, a húst a lábosba tesszük. Hozzáadjuk a csokoládét, és addig keverjük, míg teljesen elolvad. Levesszük a lángról, hűlni hagyjuk, majd másnapig hűtőszekrénybe tesszük.
Tálalás előtt leszedjük a zsírt a tetejéről, és lassan felmelegítjük, 1-2 percig csendesen forraljuk. Sütőtökös krumplipürével tálaljuk, a tányéron petrezselyemmel megszórjuk.


Recept innen, minimális változtatásokkal.

2011. január 27., csütörtök

Kókusztejes mangós zabkása

Yotam Ottolenghi receptje, akinek Plenty című vegetáriánus szakácskönyvével már szemezek egy ideje. Ottolenghi nem vegetáriánus, érezhetően másképp közelíti meg a vegetáriánus ételeket, biztos vagyok benne, hogy recetpjei elszánt húsevőknek is tetszenének. A Guardian hétvégi mellékletében megjelenő receptjei között érdemes válogatni.
Ez recept a karamellizált csillagánizsos grépfrúthoz hasonlóan az egészséges és gyors reggelik gyűjteményéből származik. Tényleg hamar elkészül, egy rohanós hétköznapi reggelbe is belefér, és a kevés kókusztejnek és a gyümölcsöknek köszönhetően azok is bátran próbálkozhatnak vele, akik nem rajongói a zabkásának, eltér a megszokottól. Az eredeti receptben kevesebb juharszirup szerepel, az édesszájúak kövessék az alábbit.

Hozzávalók (2 személyre):

4 dl víz
9 dkg aprószemű zabpehely
csipet só
1/3 rúd vanília kikapart magjai
3 ek juharszirup
fél kis banán
fél kis mangó
3-4 evőkanál kókusztej

A vizet felforraljuk egy kis lábosban. Hozzáadjuk a zabpelyhet, és időnként megkeverve 10 perc alatt puhára főzzük. A tűzről lehúzva hozzáadjuk a sót, a vaníilát és a juharszirupot. A banánt felszeleteljük, a mangót kockákra vágjuk. A zabpelyhet tálkákba szedjük, meglocsoljuk a kókusztejjel és a tetejére szórjuk a gyümölcsöt.



(tálka: Zsófi)

2011. január 23., vasárnap

Gyömbéres juharszirupos sárgarépaleves

Sophie Grigson Country kitchen című könyvét gyakran forgatom. 120 szezonális receptet kínál, legtöbbjük könnyen elkészíthető, nem túlzottan időigényes, és gyakran van bennük valami olyan csavar, amitől a megszokott ízek, receptek más színt kapnak. Tavalyelőtt írtam már róla néhány sort, és lelkesedésem a könyv iránt azóta sem változott, jó néhány recept elkészült már a könyvből.
Sárgarépakrém-levest ritkán készítek, bár volt már rá példa, leginkább a klasszikus angol korianderes-narancsos sárgarépaleves formájában. Itt a sárgarépa egész más ízvilágot kap, a sütéstől és a juharsziruptól még édesebb, és pikáns a sok gyömbértől. Csirke- vagy zöldségalaplével higítjuk, utóbbival készítve szuper vegán fogás.

Hozzávalók (6-8 személyre):

1 kg sárgarépa
2 hagyma
4 cm gyömbér
4 gerezd fokhagyma
3 evőkanál napraforgóolaj
4 evőkanál juharszirup (lehetőleg B minősítésű)
1,5 - 1,8 liter csirke- vagy zöldségalaplé
frissen őrölt feketebors

a tálaláshoz apróra vágott snidling

Melegítsük elő a sütőt 220 fokra (légkeverésen 200). Súroljuk meg alaposan a sárgarépát és vágjuk kisujjnyi darabokra. Hámozzuk meg a hagymát és vágjuk gerezdekre. Pucoljuk meg a fokhagymát. Hámozzuk meg a gyömbért és vágjuk gyufaszálnyi darabokra.
Egy nagy tálban keverjük össze a répát, a hagymát, a fokhagymát és a gyömbért, öntsük hozzá az olajat és a juharszirupot, alaposan forgassuk össze, majd terítsük szét egy nagy, sütőpapírrral kibélelt tepsiben. Háromnegyed óra alatt süssük puhára. Ha közben túlzottan pirulni kezdene, vegyük kicsit lejjebb a lángot.
Tegyük turmixgépbe a sült zöldségeket (ha szükséges, adagonként), és az alapléből hozzáadagolva turmixoljuk simára. Öntsük egy lábosba, és a maradék alaplével higítsuk kivánt sűrűségűre a levest. Kóstoljuk meg, és ha szükséges sózzuk. Adjunk hozzá néhány tekerésnyi borsot. Forraljuk fel, és tálaláskor szórjunk a tetejére kevés snidlinget.

2011. január 20., csütörtök

Csillagánizsos karamellizált grépfrút

Semmivel sem több, mint a címben áll, gyors, egyszerű, finom, üdítő. Egészséges reggeliként ajánlja az eredeti recept, de uzsonnának is elmegy, vagy akár egy hétköznapi vacsora után, amikor még vágynánk valami könnyű, egyszerű desszertre.
Ha nincs őrölt csillagánizsunk (én még nem találkoztam vele, de most a neten kutakodva látom, hogy létezik), mozsárban alaposan törjünk össze egy egészet, vigyázva, nehogy nagyobb darabok maradjanak, kellemetlen ráharapni.
A receptben találkoztam először a grépfrút késsel is, ez eddig valahogy kimaradt, nem is tudtam, hogy létezik, mindig tanul újat az ember, pedig micsoda választék létezik belőle! Ha van ilyenünk, feltétlenül ezzel készítsük elő a gyümölcsöt, ha nincs, egy kisebb, recés kés is megteszi.

Hozzávalók (2 személyre):

1 rózsaszín húsú grépfrút
1 mokkás kanálnyi őrölt csillagánizs
2 evőkanál barnacukor

A grépfrútot félbevágjuk, a hártyák mentén késsel bevágjuk, hogy könnyű legyen kikanalazni, ha elkészült. Megszórjuk csillagánizzsal, majd a barnacukorral. Hőálló edénybe tesszük és forró grill alá tesszük. 5-10 percig grillezzük, míg kissé pirulni kezd. A cukor egy része a grapefrút levével keveredve lefog folyni az edénybe, a ragacsos, karamellizálódott levet kanalazzuk vissza a gyümölcsök tetejére. Melegen jobban ízlett, de hidegen sem rossz.