2010. március 30., kedd

Diós, sós karamellás koszorú - Segítsüti 2010


Idén is van Segítsüti, az Anyák napjához kötődő jótékonysági akció. A képen és a receptben szereplő sütire licitálni lehet, és a nyertes az általa felajánlott összeggel támogatja egy budapesti és egy miskolci kórház koraszülött osztályát, melyekben a mamaszobát szeretnénk otthonosabbá tenni, és a lehetőségek szerint könnyebbé tenni az anyák és a babák kórházban töltött napjait, heteit. Az induló licit 1000 Ft, licitálni idén nem itt a blogon, hanem a Segítsüti honlapon lehet, és ott olvashatsz az akcióval kapcsolatos minden fontos részletről is. Gyere, és segíts azzal, hogy megvásárolsz egy süteményt! A süti átvételét a licit lezárása, április 2-a után e-mailben egyeztetjük.

Az idei segítsütim majdnem veszélybe került, mert egy hónapig nem volt sütőm. Ekkor született a b-terv minden eshetőségre készen, a sütés nélkül is elkészíthető sós karamell. A sütőt végül megjavították, a próbakaramellekre viszont időközben rászoktunk, így a sütire is rákerült.
A sütihez a receptben szereplő karamellmennyiség fele is elegendő, de ha egy fáradsággal finom vajkaramellkockákhoz is juthatunk miért ne készítsünk többet belőle.
Bár a sós karamell a legfinomabb dolgok egyike, ha a sütivásárló idegenkedik az édes-sós ízhatástól, természetesen hagyományos változatban is szívesen elkészítem. (Az extra adag sós karamell természetesen jár a sütivel, ha kéri a nyertes).


Hozzávalók (egy 24 cm átmérőjű gyűrűs tortaformához):

17,5 dkg puha vaj, plusz egy kevés a forma kikenéséhez
14 dkg barna nádcukor
1 rúd vanília kikapart belseje
2 tojás
23 dkg liszt
½ zacskó sütőpor
4 ek creme fraiche vagy tejföl vagy sűrű joghurt
2 alma
8 dkg dió plusz 8-10 szép féldió a díszítéshez

a tetejére, a sós karamellhez:

10 dkg vaj
30 dkg barna nádcukor
1 ek golden syrup
1 dl tejszín + 2ek tejszín
1 tk sópehely

A sütőt 160 fokra (légkeverésen 140 fokra) előmelegítjük.
A vajat habosra keverjük a barnacukorral, hozzáadjuk a vaníliát, majd egyenként a tojásokat, mindig alaposan elkeverve. A lisztet összekeverjük a sütőporral és a tojásos masszához adjuk a creme fracihe/tejföl/joghurttal együtt. Ha túlságosan keménynek érezzük a tésztát, 1-2 evőkanál vízzel vagy tejjel lazíthatjuk. Az almát meghámozzuk, kis kockákra vágjuk. A diót felaprítjuk, mindkettőt belekeverjük a tésztába. Egy gyűrűs tortaformát alaposan kivajazunk, belesimítjuk a masszát, és a sütő középső rácsán 1,5 óra alatt megsütjük. Ha a vége felé túlságosan pirulna a teteje, egy darab alufóliával letakarjuk.
Ha megsült, néhány percig a formában pihentetjük, majd rácsra borítjuk. Kicsit hűlni hagyjuk, majd a tetejére csorgatjuk a karamellt. A fél diókkal díszítjük.

A karamell elkészítése:
Egy vastagaljú lábosban (elég nagy legyen, mert fel fog futni!) kis lángon, folyamatosan kevergetve melegíteni kezdjük a vajat, cukrot, golden syrupot és az 1 dl tejszínt. Addig kevergetjük, míg a cukor teljesen el nem olvad, ne legyen szemcsés. Amikor a cukor felolvadt, abbahagyjuk a keverést, a lángot nagyobbra vesszük, és a tejszínes szirupot 116 fokra melegítjük (használjunk cukorhőmérőt!). Lehúzzuk a lángról, 10 percet pihentetjük. Beleszórjuk a sót, majd elektromos kézi habverővel 3-4 percig keverjük, míg kicsit besűrűsödik, szemcsésedni kezd.
Az így elkészült forró karamell egyik felét egy kb. 12*12 cm-es, sütőpapírral kibélelt formába öntjük, és dermedni hagyjuk. Kb. fél nap múlva éles késsel kockákra vágjuk, jól záródó dobozban tároljuk.
A másik feléhez hozzákeverjük a 2 ek tejszínt, hogy kissé hígabb legyen, így csorgatjuk a még langyos süteményre.

(Jó tanács: sose nyalogassuk a forró karamelles kanalat, és az ujjunkat se dugjuk bele!)


Forrás: A Good Food magazin februári számának kissé módosított receptjét ötvöztem a RiverCottage Everyday c. szakácskönyv vajkaramella receptjével.

Nincsenek megjegyzések: