2010. február 13., szombat

Kovász - hatodik nap

A kovász még életben van, és laikus szemmel ránézve nagyon jó formában. Szépen erjed, vannak buborékok, szaga nem rémisztő, savanykás-fűszeres.
Most pár napig nincs más teendő, mint szobahőmérsékleten tartani, és esténként kidobni a felét (ezt továbbra is nehezen teszem meg), majd megetetni a szokásos 10 dkg teljes kiőrlésű liszttel, és másfél deci vízzel.
Az eddig olvasott kovászirodalom meglehetősen megviselt, nem olyan egyszerű a dolog, mint naívan képzeltem. Részletek később.

3 megjegyzés:

Ildikó írta...

Szerintem ez egy butaság, hogy a felét ki kell dobni! (Mivel magyarázzák vajon?)
Én sose csináltam ilyet, viszont mivel a konyha nálam is fűtetlen, lassabban indul be télen a kovász, mint nyáron. Még azt is megpróbálhatod, hogy este, miután átmelegítetted (fűtőtesten), egy konyharuhába becsavarva berakod a sütőbe, ott lassabban hűl le.
Másik jó hír: a kész kovászt meg lehet szárítani, majd porítani (kávédaráló), és ezt használni újabb adaghoz később indítónak/oltónak, vagy egyszerűen ízfokozó adalékként nemes élesztős kenyérhez.
Egyébként én a csak kovászos kenyérnél a teljes lisztmennyiség 1/3-át szoktam kovászból tenni, tehát pl. 10 dkg kovász, 20 dkg liszt.

lorien írta...

Egyszerűen ki kell, mert a kovászt etetni kell, és nem nőhet végtelenre a mennyisége, és az arányokat nem árt tartani. Igazi komplex ízét csak a 8-10. nap körül éri el. Persze, amit kiveszel belőle, azt felhasznlhatod, nem kell szó szerint érteni a kidobást :)

Ildikó írta...

Hát én tudatlan sose dobtam ki, sőt, az első kísérletet követően nem is méricskéltem semmit, mégis kovász, majd finom kenyér lett belőle.
Liszt langyos vízzel tejfölsűrűségűre kikeverve, amikor erjedésnek indul, plusz vizet és lisztet teszek hozzá, úgy a teljes mennyiség felét kitevőt, és kész.
Minél nagyobb az alapmennyiség, ill. minél érettebb, annál hamarabb "veszi be" az újabb lisztadagot, úgy tapasztaltam.
Nem látom a logikát akkor sem ebben a kidobásban...