2009. május 2., szombat

Mezítlábas park, Rókusfalvy fogadó


Nagyóvodás kortól fölfele kötelező program a tabajdi Mezítlábas park, lúdtalpasoknak különösen ajánlott. Kellemes környezetben 21 féle felüleleten sétálhatunk (pl. agyag, dolomit, fenyőtoboz, folyami kavics, kukoricacsutka, tőzeg) mezítláb, az út mentén padok, ahol megpihenhetünk, uzsonnázhatunk is, a domb tetején szép kilátás és kút a megszomjazóknak, patakmeder, nyugalom, béke, remek mulatság, kiváló ötlet. A park kicsi, gyorsan végigjárható, de bogarászós gyerekekkel, gyereklelkű felnőttekkel órákat is eltölthetünk benne. Akiknek mindez nem elegendő, összeköthetik a közelben lévő alcsúti arborétum meglátogatásával.




A nagy mezítlábazásban (nem árt, ha van nálunk csipesz!) megéheztünk. Egy darabig a környéken keringtünk, hátha hivogató kerthelyiséges vendéglőbe botlunk, majd megérzéseinkre hagyatkozva Etyek felé vettük az irányt, s az első szimptikus helyen meg is álltunk, mint kiderült a Rókusfalvy fogadónál. A hely nem csak nekünk tetszett meg, Bogármester a Húsosfazékról is ott költötte el tegnapi ebédjét. Benyomásaink nagyon hasonlóak, nem is ismétlem, olvassátok el őt, inkább a mi fogásainkról.



Május lévén napi ajánlatban spárgás ételek kóstolhatók, egyik vonzóbb a másiknál, muszáj volt választani belőlük. A spárgakrémleves ízletes és igen mutatós is, a tányér közepén buggyantott tojás, rajta pirított kenyérkocka, sonka, a levesbetét ropogós zöldspárga szeletek. Az ötletet ünnepi alkalomra elraktároztam.



Bár csak 7 főétel van az étlapon, mégis nehéz volt a választás, jól hangzó, ígéretes fogások. Végül a kacsa győzött a malaccsászár ellenében. Nem egy tavaszi fogás, az igaz, de kiválóan volt elkészítve, a kacsacomb vajpuha, bőre ropogós, hozzá egy kisebb lángos és aszalt szilvás lilakáposzta. Muszáj volt hozzá kérni egy pohárral a ház borából, remekül kiegészítette.



Sajnos kapacitásomból édességre már nem futotta, majd legközebb. Gyerekmenü is rendelhető, lányom buzgón dícsérte a húslevest csigatésztával. A rántott csirkemell mellé a krumplit a szokásostól eltérően egész vékonyra vágva, csipsz-szerűen sütötték ki, így még a krumplinemevő gyermek is elfogyasztotta a felét.
Elégedetten jöttünk el, sok-sok ilyen hely kellene még az országban.

Ebéd előtt: zsömlécskék hagymás túrókrémmel:

2 megjegyzés:

Tintaleves írta...

Akkor itt fejlődés (vagy séfváltás) történt a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest. Tényleg jó, hogy van ilyen.

Zsuzsa írta...

A fejlődést mindig nagyra értékeljük. :) Abszolút pozitív élmény volt, érdemes újra kipróbálni.