2008. január 19., szombat

Marokkói citromos hal - VKF 12


A hal - és bármiféle egyéb vizilények - iránti ellenszenvem jó harminc évig mély és kikezdhetetlen volt. A családi legendák szerint óvodás koromban megettem a szardíniát, de eljött a nap, amikor megtudtam, hogy az is hal. Évtizedeken keresztül hideg rázott, ha 10 méteres körzetemben halat ettek, hozzátartozóim már az étteremben sem mertek azt rendelni, ha velem egy asztalnál ültek , kínszenvedés volt leérni a strandra a Balaton parti halsütő bódék mellett, a gyerekekért az óvodába menve ájulás környékezett, ha megéreztem az ebédre szállított halrudak szagát.
Mentségemre legyen mondva, hogy ez mindig is zavart, és küzdöttem ellene. 15-16 éves koromtól kezdve egy-két évenként megkóstoltam a halat, nem múlt-e el időközben észrevétlenül undorom. Ez elég soká váratott magára, csak két-három éve vagyok képes arra, hogy néhány falatot elfogyasszak jól elkészített halakból. Igaz, azt sosem gondoltam volna, hogy képes leszek elmenni egy halboltba (már az ajtón belépést sem abszolváltam volna akár öt évvel ezelőtt), halat veszek, hazahozom (az utcán egy halat tartalmazó szatyorral közlekedem!), a halat (igaz gumikesztyű igénybevételével) elkészítem, és jóízűen eszem belőle. Ez is bizonyítja számomra, hogy az életben semmi sem lehetetlen, csak tiszta szívből akarni kell. ;) Előbb-utóbb mindenre megérünk, csak észlelni kell a jeleit. Ez számomra az volt, hogy mikor Gabojsza az ezévi első Vigyázz!Kész!Főzz! pályázaton halas témát írt ki, nem fordultam le hangtalanul a székről.

A receptet egy napon belül megtaláltam. Valami fűszereset szerettem volna, biztos, ami biztos, azért az a hal mégse legyen túl hangsúlyos. Legyen egy olyan ízvilág, ami mindenképpen közel áll hozzám, hogy még a hal se tudja elrontani. Innen kezdve egyértelmű volt, hogy csakis egyik fő kedvencem, Claudia Roden jöhet szóba. Arabesque című könyvéből választottam egy marokkói receptet. Fontos összetevője a sóban eltett citrom, erről külön posztban írok. Sütésre olívaolaj helyett porított kakaóvajat használtam. A kakaóvaj előnye, hogy magasabb hőmérsékleten süthetünk vele, mint olajjal vagy vajjal, ízetlen, és a halon (vagy más sütnivalón) gyorsan egy kérget képez, az értékes ízanyagok, levek bennmaradnak. A hal, a hús kevésbé szárad ki, zamatosabb.

Hozzávalók (2 személyre):

1 db kb. 40 dkg-os nyelvhal*
4 dkg porított kakaóvaj (vagy 2 ek olívaolaj)
1 gerezd fokhagyma, fokhagymanyomón átnyomva
1/2 mokkáskanál őrölt gyömbér
1/2 mokkáskanál őrölt római kömény
1/2 mokkáskanál őrölt chili

1/2 citrom leve
1/2 nagyobb, vagy 1 kisebb sóban eltett citromhéj
1/2 ek kapribogyó ( vagy 4-5 szem zöld olajbogyó, karikára vágva)
1 ek apróra vágott korianderzöld

Nyúzzuk meg a halat. Haladóak önállóan, kezdők kérjék meg a kedves halbolti eladót, hogy tegye meg helyettük.
A kakaóvajat keverjük össze a sóval, fokhagymával és a fűszerekkel. Forrósítsunk fel egy nagyméretű serpenyőt, amibe belefér a hal. A halat forgassuk meg a kakaóvajban, majd kicsit nyomkodjuk rá, hogy mindenütt befedje. Tegyük a forró serpenyőbe, és nagy lángon süssük 4 percig. (Ha olívaolajat használunk, a halat sózzuk meg, forrósítsuk fel az olajat a serpenyőben, tegyük bele a fűszereket, keverjük el, majd rögtön tegyük bele a halat is.) Fordítsuk meg, adjuk hozzá a citromlevet, és így is süssük 4 percig.
A sóban eltett citromot vágjuk kis darabokra. Adjuk a halhoz a kapribogyóval és a korianderzölddel együtt. Néhány másodpercig hagyjuk átforrósodni, majd azonnal tálaljuk.

A köret nálunk mandulás kuszkusz volt. Borajánlat:
La Vieille Ferme Blanc 2006.

*A ha már lúd, legyen kövér elvén, életem első halának nyelvhalat választottunk (méregdrága), de más fehérhúsú halat is használhatunk. Egyébként megérte.


8 megjegyzés:

Rossamela írta...

Fogadd virtuális hátbaveregetésem! Gratulálok, hogy legyőzted az ellenérzésedet.
(Bíztatóan hat rám, íme a példa, hogy nincs lehetetlen, csak akarni kell.)

Ja, és a recept is remek!

Zsuzsa írta...

Köszönöm! :)
Azért egyelőre még nem vállalok versenybírói szerepet bajai halászléfőző versenyen!

Rossamela írta...

:DDD
Pedig az nem is annyira kemény. Igaz, én még soha nem pucoltam halat, az az ember dolga - volt, feelingből összemaszatolta a konyhát, de amióta fölfedezte, hogy cirka egy százasért meg is pucolja a halas a halat másfél perc alatt, azóta erről a "szórakozásról" lemondott.

(Nem is tudom, föl merem-e majd tenni az én pályaművemet, attól tartok, annak nem lesz elsöprő sikere. Mondjuk, hogy megosztó lesz...)

Zsuzsa írta...

Hát, a halpucolás művészetét azt hiszem én is továbbra is a halasra fogom bízni!:) Hihetetlen volt, ahogy pillanatok alatt leszedte a bőrét. Én biztos, hogy széttrancsíroztam volna a halat! Pláne, hogy csak egy gumikesztyű volt itthon, a bal kezemre már csak egy nejlonzacskót tudtam húzni. :)

Ne merészelj nem indulni, most már kíváncsivá tettél! :)

Rossamela írta...

Megőrülök! El akarom készíteni ezt a halat, csak ugye előbb a citromot kellene hozzá, de sehol nem kapok biocitromot. Igaz, csak az Intersparban próbáltam többször (még tippem sincs, hol máshol lehetne fatornyos kis városunkban), de nincsen, csak kiírva.
Viszont legalább nyelvhalat tartanak, ezért meg is kell dicsérnem őket, ezzel mentették meg a múltkori VKF! pályázatomat. Ma is vettem, ráadásul most akciós, 4000 helyett 2500 kilója. Filé!
Kénytelen leszek most lemondani a citromról, ezekkel a fűszerekkel anélkül is csodásnak kell lennie. Aztán majd egyszer citrommal még jobb.
A mandulás kuszkuszról mondanál pár szót? Egyszerűen csak kuszkusz meg mandula?

Zsuzsa írta...

Előbb-utóbb csak lesz az interspárban, én is ott vettem utoljára. Bár lehet, hogy át kéne csak ugranod ausztriába :) A citrom ehhez tényleg alapvető, anélkül egész más. Legfeljebb egyből két hasznos recepted lesz.

Úgy emlékszem, a kuszkuszban csak só, mandula, és talán kevés petrezselyem volt. Semlegesen akartam hagyni a nagyon fűszeres hal mellett. Sok sikert! :)

Rossamela írta...

Tervezem egy ideje az átugrást ezért-azért (sokakkal ellentétben én nem vásárolok kinn), csak az uram nem volt elég lelkes, de most megigérte, hogy a hosszú hétvégén elvisz világot látni. :)
Addig is, sós citrom híján marokkói helyett indiainak minősítve ugyanígy elkészítettem a halat, mínusz sós citrom, mínusz kapribogyó. Körete mazsolás-fűszeres rizs volt, meg bolti mangó csatni. A csatni volt a leggyengébb láncszem, a hal pazar.

Zsuzsa írta...

Örülök, és a citromos verzió egész más lesz! Kíváncsi vagyok, miket szerzel be a hosszú hétvégén, fura, hogy nem jársz át, csomó dolog van, ami ott olcsóbb. Meg egyáltalán van...